Adományozok

Budapesti Ronald Ház

Jótékony kezek munkája

A budapesti Ronald Ház a világon kétszázadikként, Közép-Kelet-Európában pedig elsőként, 1999 őszén nyitotta meg kapuit a VIII. kerületi Apáthy István utcában, az Önkormányzat által adományozott 703 négyzetméteres telken, számos kórház és gyermekklinika közelében. A ház kezdetben hét, egyenként négy családtag befogadására alkalmas lakrészből állt, majd két évvel később kibővítettük, így ma már egyszerre húsz családnak nyújt otthont, távol az otthontól.
 
A Ronald Házat a gyermekek és családtagjaik igényeinek megfelelően alakítottuk ki: a funkcionális terek mellett társalgó és játszóhelyiség teszi otthonossá az épületeket. Célunk az, hogy házaink a béke szigetét jelentsék az ott lakóknak: a közös helyiségekben a gyerekek a betegségükről megfeledkezve, felszabadultan játszhatnak együtt a többi kis lakóval, a barátságos környezetben hamar feloldódhatnak, a kezelések közötti időt pedig az anyukájukkal, apukájukkal valamint a testvéreikkel közösen tölthetik el.

Nagyné Bayerle Andrea
házmenedzser

1999-ben, a ház nyitása óta látom el a házmenedzseri feladatokat, nagyon szeretem a munkámat. Évekig dolgoztam laborasszisztensként, tíz éven át balatoni gyerektáborokban védőnőként, de tanítottam egészségügyi tárgyakat egy háziasszonyképző iskolában is.
Szerencsésnek érzem magam, hiszen mindennap látom, érzem, mennyire sokat jelent a családoknak az a segítség, amit a Ronald Házak nyújtanak. Érzem, hogy jó helyen vagyok, fontos amit teszek, és folyamatosan ebben erősítenek meg azok a visszajelzések, amelyeket a gyerekektől és a szüleiktől kapok. A jövőben is arra fogok törekedni, hogy a budapesti házban lakó gyerekek és családok életét ebben a nehéz időszakban megkönnyítsem, és szeretettel, emberséggel álljak mellettük, amikor szükségük van rám.

Nagy Andrea
házmenedzser-helyettes

Nagy Andrea vagyok, mindenki csak „kis Andiként” ismer, sok sok éve aktív részese vagyok a Ronald Ház életének. Édesanyám, aki a nyitás óta a Budapesti Ház menedzsere, én hivatalosan 2018 januárja óta házmenedzser-helyettesként dolgozom vele  a budapesti Ronald Házban. Az önkéntes éveim alatt annyira az életem részévé vált az Alapítvány, hogy úgy éreztem itt szeretnék dolgozni.

Gyerekkorom óta önkéntesen segítettem a ház körüli munkákban és a gyerekeknek. Minden kisgyermek a szívemhez nő, sok családdal tartom a kapcsolatot a régi lakók közül a mai napig. A Ronald Házban naponta érezzük, mekkora szerepe van egy szülőnek a gyermeke életében.

Nekem számos szép emlékem van. Egy itt lakó lánnyal együtt készültünk a nyelvvizsgára, a jogosítványt is együtt szereztük meg,  és az esküvőjére is meghívott. Egy kisfiú pedig, annyira ragaszkodik hozzám, hogy a mai napig meghív életének minden fontos eseményére!

Látom, hogy a beteg gyerekek életében milyen fontos szerepet tölt be, hogy itt a Ronald Házban családjukkal együtt lehetnek, otthoni környezetben. Próbáljuk feledtetni a betegségüket, szebbé tenni minden napjukat és mosolyt csalni az arcukra.

Ahogy anyu mondja, „itt minden napnak értelme van”

Nézz körül nálunk

Olvasd el legfrissebb blogbejegyzéseinket!