A család nem csupán egy szó, hanem egy érzés, egy összetartó erő.
A közel 1. éves Ferike már lassan 3 hónapja a Gyermekklinika kis lakója. 3 hónapja törzsvendég a Ronald Családközpontban. Az első találkozás óta mindig mosolyogva lép be hozzánk anyukájával. Bármit mondunk neki, bármit mutatunk, ő örül. Szája fülig ér, ha meglát minket, ha meghallja hangunkat. Mindig olyan boldognak, kiegyensúlyozottnak tűnik, pedig nem könnyű az ő kis csomagja.
A veleszületett vesetágulata miatt állandó figyelemre van szüksége. 9 mm-es tágulattal jött a világra, amely pár hetes korban még nagy aggodalomra adott okot, mostanra hála, már 5 mm-re zsugorodott.
A nehézségek azonban nemcsak Ferike egészségét, hanem az egész család életét is próbára teszik. Január végén egy tragédia árnyékolta be a család jövőjét: az otthonuk leégett. Egy apró illatgyertya okozta a bajt, és hirtelen mindenük odalett.
Az édesanya és az édesapa fájdalmasan nézett szembe azzal, hogy három gyermekük sorsa bizonytalanná válik. Gabika és Hanna, Ferike két nagyobb testvére, már nevelőszülőknél vannak. Ferike pedig nevelőszülőre vár itt nálunk, a klinikán még az anyukája szerető közelségében.
Ferike nem tud a gondokról. Ő csak azt érzi, hogy az anyukája mindig ott van vele, hogy a Ronald Családközpont egy vidám hely számára, a mindenség közepe most nekik. Itt megpihenhetnek, együtt játszhatnak, közösen kacaghatnak, egy rövid időre elfeledkezhetnek a sok gondról, amit most az élettől kaptak.
Az édesanya minden nap arra gondol, hogy talán egyszer újra együtt lehetnek mind az ÖTEN egy igazi otthonban, ahol a három gyerek ismét közösen futkározhat, nevethet, és Ferike végre újra láthatja a testvéreit.
Az idő telik, a jövő bizonytalan…egy dolog biztos ebben a kétséges helyzetben: Ferike kis mosolya, amely sosem halványul el.
Ha talán a szeretet elég erős, ha a család összefog, akkor egy nap Ferike, Gabika és Hanna újra együtt ébredhetnek – egy otthonban, ahol már nem a nehézségek, hanem a boldogság lesz a mindennapjaik része.
