Dávid, családja és Mcdonalds bohóc

Igazi kincs a Ronald Ház

Olyan, mint egy nagy család

Igazi kincs a Ronald Ház

Olyan, mint egy nagy család

„Dávid fiunk kézfejlődési rendellenességgel született 2001-ben: mindkét kezéről hiányoznak a hüvelykujjak és a csuklójában lévő csontok elrendeződése sem megfelelő” – kezd bele a család történetébe az apa, Vaszkán Gyula.

„Hiába jártunk rendszeresen ultrahangra a terhesség alatt, sajnos abban az időszakban ezt a betegséget még nem tudták kiszűrni. A születés után szinte azonnal felvettük a kapcsolatot a budapesti Heim Pál kórházzal, ahol 2002-ben el is kezdték kezelni Dávidot.”

Dávid, családja és Mcdonalds bohóc

 Nagyszalontáról Budapestre
A család Romániából utazott Budapestre Marschalkó Péter ortopédushoz, aki hosszú műtéti sorozatot jósolt a kisfiúnak.
„Már az első nap tisztán láttuk, hogy hosszú lesz a gyógyulás folyamata. A nagy távolság miatt az ingázás, bejárás szóba sem jöhetett, a feleségem és én viszont szerettünk volna mindvégig Dávid mellett lenni. Ismertünk egy leukémiás kisfiút, aki az édesanyjával a budapesti Ronald Házban lakott, tőlük kaptuk meg mi is a ház címét. Azonnal felvettük a kapcsolatot Andreával, a ház menedzserével, aki az első pillanattól kezdve nagyon segítőkész, támogató volt.”– folytatja a történetet Gyula.

 Igazi kincs a Ronald Ház
„Az elmúlt 12 évben 20 altatásos műtétet végeztek Dávidon, a végétől sajnos még most is messze vagyunk. Hihetetlen nagy segítség a Ronald Ház az egész családnak: a műtétek idején felváltva lehetünk Dávid mellett a kórházban, a feleségem pedig napközben főzni és mosni is tud. Valamelyik évben kisebb megszakításokkal szinte majdnem egy teljes évet a Házban töltöttünk. Hosszú idő ez nekünk is távol az otthonunktól… A Ronald Ház éppen ezért nagy kincs: van egy hely, ahol erőt gyűjthetünk, ahova kicsit visszavonulhatunk, hogy aztán másnap ismét elölről kezdjünk mindent.”

Dávid, családja és Mcdonalds bohóc

Olyan, mint egy nagy család
„Két műtét között Dávid is velünk lakik a Házban, sokat jelent ez nekünk. A Ronald Ház olyan, mint egy nagy család: a gyerekek együtt játszanak a számítógépen vagy kint az udvaron, mi, felnőttek pedig sokat beszélgetünk, tartjuk egymásban a lelket. Andrea, a ház menedzsere is nagyszerű ember, ott segít, ahol csak tud – a barátságos, támogató környezetre pedig nemcsak a beteg gyerekeknek, hanem a szülőknek is nagy szüksége van.”

Dávid nagyon jól tanul
„Sok minden történt velünk az elmúlt 12 évben, a megpróbáltatások mellett szerencsére igazán jó dolgok is. Dávid már 13 éves, jól tanul és nagyon örült, mikor másfél évvel ezelőtt kisöccse született. Amikor csak tehetjük, visszajárunk a Ronald Házba és mindenben segítjük Andreák munkáját. Szavakkal el sem tudom mondani, mennyire hálásak vagyunk az alapítványnak és annak, hogy együtt lehettünk, együtt lehetünk a nehezebb időszakokban is, távol az otthonunktól.”